in englishAuf deutschmagyarul
Kapcsolat | Sajtószoba | Oldaltérkép
Ön itt áll: Pálinkasarok > Pálinkás érdekességek > A pálinka története

A pálinka története

A pálinka fejlődéstörténetének azért van óriási jelentősége, mert mind a mai napig alapvetően meghatározza a pálinkakészítés módját, jelenét.

Kétféle fejlődési irány létezett:az egyik ilyen irány volt a jobbágyi, népi pálinkafőzés. Jellemzője, hogy a pálinkafőző kunyhókban készítették az emberek a párlatokat és csak saját fogyasztásra állítottak elő termékeket. Egyes felmérések szerint az 1500-as években több százezer pálinkafőző kunyhó volt a Kárpát-medencében. Ez nagyon fontos irányzat volt és ez képezte az alapját a bérpálinkafőzésnek.

Adott volt egy másik fejlődési irány. Az uradalmi és egyházi főzdékben már azzal a céllal főztek pálinkát, kezdetben sörből és borból, hogy eladják. A városokban a sernevelőházakban, a pálinkacéheknél és a likőrgyáraknál is kifejlődött ez a kereskedelmi célú pálinkafőzés.
 

Honnan származik a magyar pálinka?

A kérdés pontosan úgy hangzik, hogy honnan érkezett a Kárpát-medencébe a desztilláció tudománya, kitől tanultuk meg ezt a tevékenységet. Három elmélet létezik:

1. Keletről: a régi magyarok a honfoglalás idején hozhatták a pálinkafőzés tudományát a Kárpát-medencébe. Vannak régészeti emlékek is, melyek alátámasztják, hogy a közép-ázsiai népek készítettetek kumiszból, erjesztett lótejből desztillátumot faedényekben.

2. Északról: Az európai kultúrában a mai Skócia és Írország területe a párlatkészítés bölcsője. Nem eldöntött tény ugyanakkor, hogy ők kitől szerezték meg a pálinkafőzés tudományát. Az biztos, hogy a 400-500-as években már főztek gabonapárlatokat. Hazánkba a mai Csehország területéről szivároghatott be a kelta eredetű párlatkészítés.

3. Arab, görög, olasz eredet (délről): A világon az első párlatkészítésről szóló írásos emlék arab eredetű, a mai Irak-Irán területéről származik. Időszámításunk előtt 1000 évvel készítettek már párlatokat borból. Innen kerülhetett át Görögországba, majd Görögországból Olaszországba. Magyarországra Olaszországon keresztül juthatott el a lepárlás tudománya.
 

Honnan ered "pálinka" szavunk?

Az első írásos emlék az 1320-as évekből származik. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné köszvényes volt. A köszvényét rozmaringos borpárlattal gyógyította. Ezt az italt úgy hívták, hogy Aqua Vitae Reginae Hungariae – a magyar királyné életvize. Ez a termék olasz kereskedőkön keresztül jutott el a királyi városokba és a királyi udvarba. Az égett bor kifejezés nagyon sokáig fennmaradt a köztudatban, a mai napig még mindig használják egy-két helyen.

1520-as években már használják a pálinka nevet ilyen írásmóddal, mely szláv eredetű szó. Erre az lehet a magyarázat, hogy a Kárpát-medencében a pálinkalepárlás technológiájának az elterjedése északról-délre történt. A szlovák eredetű szó is arra utal, hogy valahol az Észak-Kárpát-medencében lehetett a pálinka őshazája.


„Jó pálinka, jó egészség, szép leány, szép feleség. Szépasszonynak, jónak, szépen járó lónak kár megöregedni! ”
Koncz Gábor  
Palinkasarok